Fa-levelek: Anyagok

Az egyik alapkérdés amit tisztáznunk kell vagy legalábbis támpont kell legyen az elinduláshoz:

Milyen fát vagy fákat használjunk?

Érdemes a funkció és a pénztárca felől elindulni, ha azt tisztáztuk akkor jöhet a beszűkített lehetőségek körbejárása, figyelembe véve a harmadik szempontot: Milyen stílusban gondolkodunk?

A használat megszabja hogy kemény, vagy puhafát (esetleg átmeneti) használjunk. Nyilván egy szekrény, egy polc, egy képkeret nincs olyan igénybevételnek kitéve mint egy asztal vagy egy szék. A keményebb fa tartósabb. És persze drágább is, hiszen attól kemény, hogy lasabban nő, több anyag épül bele. Mindkettőre vannak persze drágább és olcsóbb anyagok.

Egy fontos kérdés a fa alaptónusa, bár ez pácolással változtatható. Világos? Sötét? Barnás? Vöröses?

A másik, szerintem talán a legfontosabb, hogy erős rajzolatú legyen-e vagy ne látsszon a rajzolat?

Ahogy az életben lenni szokott az egyedi színű és rajzolatú anyagoknak az ára is egyedi.

Ezek után nézzük is meg mivel lehet játszani (a trópusi fákat kihagyom, nem környezetbarát őket használni, mert ki tudja hol vágják ki és mennyit szállítják):

Keménység:

A legpuhább fák

luc, nyár, kicsit keményebb a borovi (erdei fenyő).

Közepesen kemény

az éger, a cseresznye, a hárs, a vörösfenyő,

Kemények:

a dió, fekete (amerikai) dió, a juhar

A legkeményebbek:

tölgy, szil, kőris, bükk, akác.

Tónus, szín:

Világosak: luc, borovi, nyár, hárs, juhar, kőris.

Sötétebbek:

éger (vöröses-narancs), vörösfenyő tölgy, akác, cseresznye.

Legsötétebb:

dió, fekete dió (feketébe hajló barna).

Rajzolat, erezet:

Alig látszó rajzolat:

nyár, hárs, bükk.

Gyenge rajzolat:

luc, borovi, a cseresznye, juhar, dió, éger (sajátos cirmos elfolyó rajzolata van).

Erős rajzú:

tölgy, szil, kőris.